2017. november 13., hétfő

Ábrahám-kormány

Az 1919.júl.12. és aug.12. között P. Ábrahám Dezső me. vezetésével megalakult, a végrehajtó hatalmat gyakorlását célul kitűző, ideiglenes miniszteri testület. Tagjai Balla Aladár bm. (júl.16-tól egyben igazságügyi miniszter), gr. Teleki Pál küm. (júl.16-tól egyben földművelésügyi miniszter), Belitska Sándor vőrgy. hm., Varjasy Lajos kereskedelemügyi, Dömötör Mihály népjóléti és munkaügyi (júl.18-tól egyben vkm.), Pálmay Lajos közélelmezési miniszter (júl.16-tól). A pénzügyminiszteri tárcát végig, az igazságügyit, a földművelésügyit és a közélelmezésit júl.16-ig, a vkm-it júl.18-ig a miniszterelnök töltötte be. - Politikai célkitűzésként a proletárdiktatúra megdöntésére a "nemzet összes erőinek egyesítését" hirdette. Az ellenforradalom polgári szárnyát képviselte. A magántulajdon olyan restaurációját kívánta, amely a polgári és a kispolgári rétegek gazdasági és politikai érdekeit nagyobb mértékben szolgálja. A működése alatt az ellenforradalmi erők között már a bécsi Antibolsevista Comité és az egyre erősödő Nemzeti Hadsereg vált meghatározóvá. Az utóbbi 1919.júl.15-én a minisztertanács jóváhagyásával függetlenítette is magát a Ábrahám-kormánytól. Az Ábrahám-kormány ugyan felismerte, hogy a Horthy Miklós fémjelezte NH nem a nemzeti demokratikus és polgári koncepció megvalósítója lesz, de hatalmat nem tudott gyakorolni felette. Az Ábrahám-kormány tervét mindvégig a megszálló francia csapatok vezetése legalizálta, ahogy a NH alakulatainak szervezése is a jóváhagyásuk által történhetett.

2017. július 17., hétfő

Ábrahám Dezső

Ábrahám Dezső (Debrecen, 1875.júl.10. - Bp., 1973.júl.25.) ügyvéd, függetlenségi párti politikus, a 2. szegedi ellenkormány minisztere 1919-ben. 1906-1918 között a Függetlenségi és 48-as Párt programjával Karcag Országgyűlési képviselője. A párt kettészakadásakor a Justh-szárnyhoz csatlakozott. Ellenezte a háborút. - A Károlyi-kormányban (-Mihály) 1918.nov. és 1919.jan. között igazságügyi minisztériumi államtitkár, majd szembefordul gr. Károlyi Mihály politikájával. Tagja a Jászi Oszkár vezette bizottságnak, amely Aradon román nemzetiségi képviselőkkel a nemzetiségek egyenjogúságáról tárgyalt. - A Tanácsköztársaság idején Szegedre menekül. Gr. Károlyi Gyula lemondása után a szegedi ideiglenes ellenkormány miniszterelnöke és pénzügyminisztere, megszervezi a Nemzeti Hadsereg toborzóbizottságát. 1919.szept-től 1920.márc-ig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány Belügyminisztériumi államtitkára, majd a trianoni béke becikkelyezéséig a román megszállás alatt álló Küküllő vármegye törvényhatóságainak követe a közéletben. 1920-1944 között gyakorló ügyvéd. 1929-ben a rövid életű Magyar Szabadságpárt egyik alapítója. 1944-ben a nyilasok túszként Sopronkőhidára, onnan Ausztriába, majd Bajorországba vitték. 1945. szeptemberének végén hazatért. 1947-től 1948-ig Balogh István Független Magyar Demokrata Pártjának listáján Országgyűlési képviselő. 1949-1958 között ismét gyakorló ügyvéd.

2017. március 15., szerda

Aa menti csata

A keleti hadszíntér északi szárnyán Rigánál, az Aa folyó mentén 1917.január.4-én indított orosz hadművelet. A Radko Dimitriev altábornagy vezette orosz 12.hadtest támadást kezdett a német 8.hadtest ellen azzal a szándékkal, hogy arcvonalát áttörve Vilniusig szorítsa vissza. A cári orosz hadsereg utolsó offenzív kísérlete volt. Már indításának napján kudarccal végződött annak ellenére, hogy a németek csak szétszórtan, ill. másod- és harmadvonalbeli csapatokkal védekeztek. Az orosz hadvezetés a támadás felújítására készült, amikor a németek január 23-án ellentámadást indítottak. Az erők elégtelensége és a hideg időjárás miatt február 3-án azonban ez is végleg elakadt. Ezt követően a keleti fronton 1917.június 29-ig hadműveleti szünet állt be.